Szekciók listája

  1. Politikaelmélet és választás: legitimáció, pluralizmus, illiberalizmus - szekcióvezető: Balázs Zoltán (MTA TK PTI, BCE)

  2. Politikai vezetés és demokrácia a „post-truth” érában - szekcióvezető: Körösényi András (MTA TK PTI, BCE)

  3. Részvétel, legitimitás és szuverenitás Európai Unióban - szekcióvezető: Arató Krisztina (ELTE ÁJK)

  4. A választók és résztvevők – politikai viselkedés - szekcióvezető: Szabó Andrea (MTA TK PTI)

  5. Közpolitikai napirendek, közpolitikai és intézményi változások - szekcióvezető: Sebők Miklós (MTA TK PTI)

  6. Képviselőjelöltek és képviselők - szekcióvezető: Papp Zsófia (MTA TK PTI)

  7. Politikai kommunikáció és média - szekcióvezető: Szabó Gabriella (MTA TK PTI)

  8. Elections and democracy - szekcióvezető: Bozóki András (CEU) és Littvay Levente (CEU)

  9. Poszterszekció - szekcióvezető: Dobos Gábor (MTA TK PTI, BCE)

 

1. Politikaelmélet és választás: legitimáció, pluralizmus, illiberalizmus - szekcióvezető: Balázs Zoltán (MTA TK PTI, BCE)

A legáltalánosabb értelemben minden tudatos emberi cselekvést értelmezhetünk választásként, alternatívák közötti döntésként. Ez egyúttal a szabadság egyik triviális értelmezése is. A politikán belül a választás általános szintén ugyancsak értelmezhető cselekvési alternatívák közötti döntésként. Kérdés, hogy mikor, milyen lehetőségek számítanak relevánsnak, azok hogyan ismerhetők meg. Mivel demokráciákban a politikai döntés, választás tömegek számára elérhető cselekvési mód, ezért fontos kérdés, hogy számukra miként értelmezhetők a politikai lehetőségek, hogyan szereznek arról tudomást, hogyan befolyásolhatják maguk is a lehetőségeket, bővíthetik vagy szűkíthetik az elitek/vezetők/politikusok számára a mozgásteret. Ezen a szinten tág tér nyílik egyrészt a politikai cselekvés, a politikai tér általános kérdéseinek tárgyalásához, másrészt a konkrét feltételek és választási lehetőségek föltérképezésének.
Demokráciákban a választás persze nem csak elvont lehetőségek, hanem konkrét személyekre, pártokra, politikai programokra leadott szavazatokban manifesztálódik. A klasszikus kérdések tárgyalására is mód van: mi a stratégiai és a taktikai szavazás? Milyen körülmények között milyen modellek alkalmazhatók? A megválasztott képviselők/pártok/vezetők milyen módon folytatják a szavazási játékot? Formalizált megközelítéseket is szívesen látunk.
A fölhatalmazás és a képviselet klasszikus politikaelméleti kérdései a liberális/illiberális demokrácia fogalompárjai és elméletei keretében újra fölteendők. Igaz, hogy a liberális demokrácia a képviselők számára viszonylag nagy politikai mozgásteret enged? Hogyan értelmezik az illiberálisnak nevezett rendszerek a politikai képviseletet (akár implicit, akár explicit értelemben)?
Az áprilisi választások sok elméleti megfontolás anyagát, tesztjét és illusztrációját adhatják, de figyeljünk arra, hogy a szekció nem a konkrét választások elemzését célozza meg.

 

2. Politikai vezetés és demokrácia a „post-truth” érában - szekcióvezető: Körösényi András (MTA TK PTI, BCE)

Az elmúlt évtizedek számottevő változásokat hoztak a liberális demokráciák működésében. A 20. század középső harmadában a pártok közvetítették a társadalmi csoportok érdekeit és nézeteit a törvényalkotás és a kormányzati döntések felé. A század utolsó évtizedeiben, a kartell-pártok korában, ez a szerep kiüresedett: a pártok szerepe hanyatlásnak indult, miközben megerősödött a politikai vezetők szerepe. Az ezredfordulón már a politikai látványosságok és személyiségek küzdelmei, a „performance”, a populista stílus szerepe vált látványossá. A pártok, parlamentek és politikai ideológiák szerepe már jó ideje hanyatlásnak indult: a politika perszonalizálttá és mediatizálttá vált. Mindezt Bernard Manin (1997) az „audience” demokrácia korszakának nevezte. Ezt követően, az utóbbi évtized “post-truth” korszakában az érzelmek, a média-imidzs, a percepció, az elektronikus és a közösségi médiában generált virtuális valóság szerepe egyebek mellett megnőtt a tényekhez és a racionalizáltabb programatikus politikához képest a politikai preferenciák és a politikai folyamatok formálásában. Az elmúlt években a populista vezetők felemelkedése és a liberális demokráciák lehetséges dekonszolidációja vált a demokráciaelmélet egyik legtöbbet tárgyalt témájává, különösen a Brexitet és Trump elnökké választását követően. Miként változik a politikai vezetés és a demokrácia a 21. században? Milyen változást jelent a „post-truth” éra a demokratikus politika korábbi korszakához képest? Miként változik a  politikusok és az  állampolgárok közti kapcsolat?  Miként ragadhatóak meg ezek a változások a vezetés- és a demokrácia-kutatás eszközeivel? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozó elméleti és empirikus munkákat várunk a szekcióba.

 

3. Részvétel, legitimitás és szuverenitás Európai Unióban - szekcióvezető: Arató Krisztina (ELTE ÁJK)

Az Európai Unió "többszörös" válságának (multiple crisis) időszakának egyik legfontosabb eleme az uniós politikai rendszer válsága. Válságban van a részvétel (EP választások csökkenő részvételi tendenciái), változó tendenciát mutat az uniós intézményekbe vetett bizalom, mely alapvetően befolyásolja az Európai Unió legitimitását. A részvétel az Európai Unió esetében nemcsak állampolgári, hanem tagállami szinten is értelmezhető: mely tagállam milyen közös cselekvésben vesz részt? A többsebességesség, a differenciált együttműködés - egyes államok nagyobb, mások kisebb mértékű szuverenitás-átruházása - az EU fenntarthatóságának biztosítéka vagy leépülésének a jelzése?
A panel várja az Európai Unió politikai rendszerének egészét érintő elemzéseket valamint egyes tagállamok, különösen Magyarország Európa-politikájának változásait taglaló előadásokat.

 

4. A választók és résztvevők – politikai viselkedés - szekcióvezető: Szabó Andrea (MTA TK PTI)

Minden részvételi, választási és szavazási aktus központi szereplője a résztvevő, a választó, a szavazó. Ebben a szekcióban őket, illetve az őket képviselő szervezeteket, mozgalmakat kívánjuk megvizsgálni elméleti, empirikus és módszertani szempontból. Kétségtelenül a választói, valamint tágabb értelemben a résztvevői magatartás a politikatudomány egyik kulcstémája. A kezdeti, kifejezetten választókra koncentráló fókusz mára kitágult, és a politikai részvétel egyéb formáiban megjelenők is a politikai szociológia vizsgálódásának tárgyai. De persze nemcsak az a kérdés, hogy kik – milyen társadalmi jellemzőkkel rendelkező emberek – vesznek részt, hanem az is, hogy milyen társadalmi szervezetek, mozgalmak mobilizálják a résztvevőket, milyen aktusokban, formákban vesznek részt az állampolgárok és persze az is, hogy milyen motivációk, ösztönzők azok, amelyek rábírják az embereket, hogy elmenjenek szavazni, választani vagy éppen tiltakozni.
Szekciónk tehát multidiszciplináris jellegű, hiszen felvállalja a politikai szociológia és a politikai pszichológia elméleti, empirikus és módszertani ágaihoz tartozó témaköröket. 
A szekció arra keresi a választ, hogy milyen a magyar választó? Valóban az apatikusság, a beletörődés és irányíthatóság a legfontosabb jellemzője? Miért mennek el mégis a választók, ha a legracionálisabb az lenne, hogy otthon maradjanak? Milyen tendenciák olvashatók ki az elmúlt évek elméleti és empirikus vizsgálataiból, kutatási eredményeiből? Mit mutatnak a társadalmi mozgalmakkal és politikai részvétellel foglalkozó kutatások a különböző politikai aktusokban résztvevők összetételéről, a részvételi formákról és a részvétel motivációiról? Léteznek-e Magyarországon társadalmi mozgalmak, vagy a pártokrácia ma már mindent letakar és lefed? Mit mérnek a közvélemény-kutatások? Van-e verseny a közvélemény-kutatók között és ez a verseny milyen szempontok alapján dönthető el?
A szekcióba azokat a tanulmányokat, empirikus összehasonlító előadásokat és elméleti – módszertani – elemzéseket várjuk, amelyek végső soron a szociológiához és politikai pszichológiához kapcsolódnak, és fókuszuk alapvetően hazai jellegű.

 

5. Közpolitikai napirendek, közpolitikai és intézményi változások - szekcióvezető: Sebők Miklós (MTA TK PTI)

A politikai és közpolitikai intézmények, valamint folyamatok közös elméleti keretben történő vizsgálata a nemzetközi politikatudomány egyik kurrens részterülete. Itthon és külföldön egyaránt kutatók sora vizsgálta a választási programok és a közpolitikai döntések összefüggését (Comparative Manifestos Project, MTA TK PTI „Ígéretkutatás”-projekt), a média és a parlamenti közpolitikai napirend kapcsolatát (Comparative Agendas Project) vagy a közigazgatás intézményeinek és folyamatainak a politikai kihívásokra reagáló átalakulását (ld. az Új közmenedzsment empirikus irodalmát). Számos vizsgálat irányult ezek mellett a politikai cselekvők kettős, egyszerre politikai és közpolitikai funkciójának megértésére, legyen szó miniszterelnökről, polgármesterekről, lobbistákról vagy szakértőkről. 
A szekcióba olyan írásokat várunk, melyek kutatási kérdése a politikai és közpolitikai szféra ezen közös metszetére irányul, függetlenül attól, hogy e két terület közül melyik kap nagyobb hangsúlyt az elemzésben. Ugyanúgy várjuk az olyan formális politikai és közpolitikai intézményekkel kapcsolatos írásokat, mint a törvényhozás, a kormány, az önkormányzatok vagy az érdekvédelmi szervezetek, mint a tágabban értelmezett intézményekkel (szabályokkal és eljárásokkal) kapcsolatos írásokat. Ugyanilyen nyitott a szekció a politikai és közpolitikai folyamatok kapcsán: egyaránt örömmel veszünk a közpolitikai transzferekkel/europaizációval, hálózatokkal és vállalkozókkal kapcsolatos írásokat, mint egyes közpolitikai folyamatok és döntések elemzésére irányuló illetve a politikai és közpolitikai napirendet vizsgáló tanulmányokat.
A szekció ezen általános tematikán belül nyitott mind az elméleti, mind az empirikus orientációjú tanulmányok számára. Hasonlóan nyitott a kutatás-módszertani megközelítések tekintetében: várjuk a kvantitatív, kvalitatív és vegyes módszertanú írásokat, a magyar és nemzetközi esettanulmányokat, illetve az összehasonlító vizsgálatokat is.

 

6. Képviselőjelöltek és képviselők - szekcióvezető: Papp Zsófia (MTA TK PTI)

Az országgyűlési képviselőjelöltek és képviselők a demokráciák kulcsfigurái. A választások alkalmával a pártok jelölteket állítanak, akik kampányolnak, kapcsolatot tartanak a választókkal, arcot adnak a pártnak, és később, már képviselőként, állampolgárok ezreit képviselik a parlamentben. A jelöltek száma és jellemzői a pártok erejét mutathatják, míg a jelöltbázis nagysága a pártok mobilizációs potenciálját, stabilitása a párt szervezeti stabilitását jelezheti. A jelöltek személye befolyásolhatja a párt helyi választási eredményét, és végül, de nem utolsó sorban a képviselet jellegét és minőségét. A jelöltállítási procedúrák és stratégiák indikátorai lehetnek a párton belüli hatalmi viszonyoknak: a jelöltet állító pártaktorok nem csak a jelöltek, de a képviselők megbízóivá is válnak.
A jelöltekkel és a képviselőkkel foglalkozó szakirodalom az oksági viszonyok sűrű hálóját tárja elénk. A jelöltállítási stratégiák kimutathatóan befolyásolják a jelöltek különböző tulajdonságait, azt, hogy hogyan kampányolnak, de még azt is, hogy a képviselők milyen tevékenységeket végeznek megválasztásuk után. A jelöltek és képviselők tulajdonságai hatással vannak a kampányokra és a képviselők viselkedésére, és újabban felmerült, hogy a kampány maga befolyásolja azt is, hogy a képviselők hogyan végzik a munkájukat. Mindezen túl, a jelöltek, a kampányok és a képviselők tulajdonságai is befolyásolják a választási eredményeket, amelyek a következő választás alkalmával akár az előzőkre is visszahathatnak. Az itt felsorolt tényezők mindegyike különösen fontos szerepet játszik a képviseleti demokrácia alakulásában, ezért külön-külön és együtt is vizsgálnunk kell őket, hogy megértsük, hogy hogyan működik a képviselet a XXI. században.
Várunk minden olyan tanulmányt és prezentációt, amely valamiképpen a jelöltekkel és a képviselőkkel foglalkozik, azonban előnyt élveznek azok az írások, amelyek a következő témák valamelyikével foglalkozik: (1) jelöltállítási gyakorlatok és stratégiák, (2) a jelöltek kampányai, (3) a jelöltek és képviselők jellemzői, (4) a képviselők tevékenysége, illetve (5) a mindezek között létrejövő kapcsolatok. Továbbá előnyben részesítjük a magyarázó jellegű előadásokat a leíróakkal szemben. Elméleti és empirikus tanulmányokat is várunk. Magyar és angol nyelven is várjuk az absztraktokat.

 

7. Politikai kommunikáció és média - szekcióvezető: Szabó Gabriella (MTA TK PTI)

A szekció a magyar politikai kommunikáció- és médiakutatások legújabb eredményeinek megvitatására szerveződik. Elsősorban paradigmatikus kutatások bemutatását várjuk, melyek politikatudományi szempontból kívánják feltárni a közéleti diskurzusok kiemelkedő szereplőit, fórumait, eszközeit, ügyeit, interpretációs kereteit és kommunikációs mechanizmusait. A szekció preferált témája a 2018-as országgyűlési választásokat megelőző kampány. Ennek apropóján érdemesnek látjuk felvetni a kérdést: hogyan érdemes manapság politikai kampányokat kutatni. Milyen elméleti és módszertani megfontolásokhoz segítenek hozzá a magyar tapasztalatok és adatok? Mik azok a specifikus kutatási eredmények, melyek a nemzetközi szakirodalom tükrében is újdonságot jelentenek?
Különös figyelmet fordítanunk a közösségi média politikai célú alkalmazására. A közösségi média felületei már a 2014-es kampányban is fontos szerepet töltöttek be, de a 2018-as kampányban jelentőségük minden jel szerint tovább nőtt. Ráadásul, míg a 2014-es kampány idején Magyarországon csak a Facebook, illetve kisebb mértékben a YouTube számított politikai tényezőnek, 2018-ra az Instagram hazai felhasználói bázisa is olyan szintet ért el, amelyet a politikai szereplők sem hagynak figyelmen kívül. Célunk tehát a közösségi média kampányban játszott szerepének többrétegű bemutatása. Az előadások témái kiterjedhetnek a politikai szereplők kommunikációjára, a hagyományos média viralizálódására, az állampolgárok megnövekedett kommunikációs jelentőségére, a közösségi média platformok és algoritmusok működési elveinek politikai következményeire, illetve a politikai kommunikáció tartalmára gyakorolt hatásokra (pl.: virális logika terjedése, fake news stb.). A közösségi médiáról szóló panelt Bene Márton vezeti.
A szekció a közösségi média befolyása mellett a hagyományos tömegkommunikáció politikai szerepét is értékelni kívánja. Közkeletű vélekedés szerint a médiatájkép politikai véleménybuborékok kialakulásának kedvez, ami a széleskörű tájékozódás lehetőségétől fosztja meg az állampolgárokat. Egyesek az újságírói szerepfelfogásokhoz gyökereztetik a problémát, mások szerint a közönség jó része az, aki nem igényli a kiegyensúlyozott tartalmakat. A szekcióban megvitatjuk vajon mennyire egységes a magyar média a politikai kommunikáció szempontjából. Szeretnék képet kapni a centrális erőtér politikájának médiahasználatról, az újságírói elfogultságról, illetve a politikai párhuzamosságok újabb megjelenési formáiról. Olyan kevéssé kutatott témákat is szívesen látunk, mint például a helyi vagy regionális sajtó politikai szerepe, illetve a politikai kommunikáció stiláris és vizuális aspektusai. Kvalitatív és kvantitatív elemzéseket egyaránt várunk, melyek a „G-nap” utáni változások politikai kommunikációs következményeit tárgyalják. A szekció széles merítéssel kíván reflektálni az elmúlt időszak fejleményeire, így intézményi, instrumentális, normatív, deliberatív és interakció-központú elemzéseket egyaránt szívesen fogadunk. Módszerek tekintetében pedig nyitottak vagyunk innovatív eljárások bemutatására, gondolunk itt elsősorban a big data, a text mining, a hálózatkutatás, a szemiotika és a netnográfia lehetőségeire. A szekció egészében azt járjuk körül, hogy a politikai kommunikáció és a média 2018 Magyarországán kiállja-e a demokrácia tesztjét.

 

8. Elections and democracy - szekcióvezető: Bozóki András (CEU) és Littvay Levente (CEU)

Elections are the backbone of a democracy and the subject that has been at the forefront of political science for most of the discipline’s history. This year, on the 70th anniversary of Paul Lazarsfeld, Bernard Berelson, and Hazel Gaudet’s seminal book, The People's Choice: How the Voter Makes Up His Mind in a Presidential Campaign, and on the heels of the 2018 Hungarian Parliamentary Election, the Hungarian Political Science Association chose the topic of elections as its central theme. This section will be held in English to further advance the international character of Hungary’s flagship political science event. All studies of elections and democracy (and beyond, addressing adjacent topics within political science) are welcome for our English language section from both Hungarian and International scholars, featuring a national or comparative perspective, with a focus on any country.

 

9. Poszterszekció - szekcióvezető: Dobos Gábor (MTA TK PTI, BCE)

A szekció célja politikatudományi műhelyek illetve politikatudományi tárgyú kutatások bemutatása poszter formájában. A szekcióba olyan posztereket várunk, melyek szóbeli előadás nélkül, vizuálisan jól áttekinthető módon ismertetik egy kutatás felépítését, folyamatát és eredményeit. A poszter lehet egy prezentáció diasora (poszterenként 10-12 dia javasolt) vagy egy nagyobb méretű (legfeljebb 100 cm széles és 100 cm magas), önálló alkotás.